Miért jelentkezik egyre több fiatalnál pánikroham? – Szakmai áttekintés

A pánikroham egy hirtelen fellépő, intenzív félelem- vagy szorongásélmény, amely erőteljes testi és lelki tünetekkel jár. Bár önmagában nem életveszélyes, rendkívül ijesztő, és gyakori ismétlődés esetén pánikzavar alakulhat ki belőle. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a fiatalok körében nő a pánikrohamok előfordulása. Az alábbiakban bemutatom ennek legfontosabb okait és a megelőzés lehetőségeit.

A pánikroham gyakoribbá válásának okai fiatalok körében

1. Fokozott stressz és teljesítménykényszer
A fiatalok sokszor állandó nyomás alatt állnak – az iskolai, egyetemi követelmények, a pályaválasztás és a munkahelyi elvárások együttesen komoly szorongást okoznak. A megfelelési kényszer hosszú távon kimerítheti az idegrendszert, ami hajlamosít a rohamokra.

2. Digitális világ és közösségi média
A közösségi média állandó összehasonlítási kényszert teremt: a fiatalok gyakran érzik úgy, hogy másoknak minden jobban sikerül. A folyamatos online jelenlét túlterheli az idegrendszert, miközben csökkenti a valódi kikapcsolódás és a pihenés lehetőségét.

3. Életmódbeli tényezők
Kevés alvás, rendszertelen táplálkozás, túlzott koffein- vagy energiaital-fogyasztás, illetve a mozgáshiány mind hozzájárulhatnak a szorongás fokozódásához. Az egészségtelen életmód a szervezetet stresszérzékenyebbé teszi.

4. Társadalmi és gazdasági bizonytalanság
A fiatal generáció fokozottan érzi a jövő kiszámíthatatlanságát: lakhatási nehézségek, anyagi bizonytalanság, a pályakezdés kihívásai mind hozzájárulnak a feszültséghez és a szorongásos tünetekhez.

5. Genetikai és pszichológiai tényezők
A pánikrohamok előfordulhatnak genetikai hajlam miatt is. Emellett, ha a családban jelen vannak szorongásos problémák, a fiatal könnyebben veszi át ezeket a mintákat. A megküzdési stratégiák hiánya is növeli a kockázatot.

6. A járvány utóhatásai
A COVID-időszakban sok fiatal élt izolációban és bizonytalanságban. A hosszú távú bezártság, az elmaradt közösségi élmények és a jövőtől való félelem sokaknál növelte a szorongás szintjét.

Leggyakoribb testi tünetek

A pánikroham tünetei hirtelen jelentkeznek, általában néhány percen belül tetőznek, majd fokozatosan enyhülnek. Sokszor annyira intenzívek, hogy az érintett azt hiheti, súlyos betegség (pl. szívroham) áll a háttérben.

• szapora szívverés, heves szívdobogásérzés

• mellkasi szorítás vagy fájdalom

• légszomj, fulladásérzés

• remegés, izzadás, hidegrázás

• szédülés, bizonytalanságérzés, ájulásközeli állapot

• zsibbadás, bizsergés (főleg kézben, arcban)

• gyomorpanaszok, hányinger

Lelki és pszichés tünetek

• hirtelen, erős halálfélelem

• félelem az önuralom elvesztésétől vagy „megőrüléstől”

• derealizáció (a külvilág valószerűtlenné válik)

• deperszonalizáció (saját testtől, éntől való eltávolodás érzése)

👉 Fontos: a pánikroham nagyon ijesztő, de önmagában nem veszélyes. A tünetek rendszerint 10–20 perc alatt csillapodnak.

Megelőzési és kezelési lehetőségek

• Egészséges életmód: elegendő alvás, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás.

• Digitális egyensúly: közösségi média használatának tudatos korlátozása, több offline tevékenység.

• Stresszkezelési technikák elsajátítása: légzéstechnikák, relaxációs módszerek, mindfulness.

• Társas kapcsolatok ápolása: bizalmi kör kiépítése, élő kapcsolatok erősítése.

• Szakember segítsége: pszichológus vagy pszichoterapeuta bevonása, szükség esetén gyógyszeres támogatás.

Zárszó

A pánikrohamok előfordulásának növekedése a fiatalok körében összetett jelenség, amelyet a modern élet kihívásai, a társadalmi és gazdasági tényezők, valamint az egyéni hajlamok egyaránt befolyásolnak. A megelőzés és a kezelés kulcsa a tudatosság, az egészséges életmód, a megfelelő stresszkezelési stratégiák elsajátítása, és ha szükséges, a szakmai segítség igénybevétele.

Merjünk segítséget kérni szakembertől, ez nem szégyen!